agonia english v3 |
Agonia.Net | Policy | Mission | Contact | Participate | ||||
Article Communities Contest Essay Multimedia Personals Poetry Press Prose _QUOTE Screenplay Special | ||||||
|
||||||
agonia Recommended Reading
■ No risks
Romanian Spell-Checker Contact |
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2011-01-28 | [This text should be read in magyar] | Submited by P. Tóth Irén
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszÃvvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfõre ülni, borból-vÃzbõl mértékkel tölteni, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni? Akarsz-e játszani mindent, mi élet, havas telet és hosszu-hosszu õszt, lehet-e némán teát inni véled, rubin-teát és sárga páragõzt? Akarsz-e teljes, tiszta szÃvvel élni, hallgatni hosszan, néha-néha félni, hogy a körúton járkál a november, az utcaseprõ, szegény, beteg ember, ki fütyürész az ablakunk alatt? Akarsz játszani kÃgyót, madarat, hosszú utazást, vonatot, hajót, karácsonyt, álmot, mindenféle jót? Akarsz játszani boldog szeretõt, szÃnlelni sÃrást, cifra temetõt? Akarsz-e élni, élni mindörökkön, játékban élni, mely valóra vált? Virágok közt feküdni lenn a földön, s akarsz, akarsz-e játszani halált?
|
||||||||
Home of Literature, Poetry and Culture. Write and enjoy articles, essays, prose, classic poetry and contests. | |||||||||
Reproduction of any materials without our permission is strictly prohibited.
Copyright 1999-2003. Agonia.Net
E-mail | Privacy and publication policy